Szófiából jelentkezünk

Nem is tudom, hogy kezdjem. Az időjárás egyenlőre délebbre sem jobb, ellenben rosszabb. Eső, hideg, szél.

Nyolckor indultunk Belgrádból és belekezdtünk a pontgyűjtésben. A kevés alvás ellenére lelkesen gyűjtögettünk, telt az idő, fogytak a kilométerek. Kevés tereppontot kaptunk mára, ellenben nagyon sok kilométert. Úgyhogy nagyon vártuk azt az egy fotópontot, ami a szerbiai szakasz utolsó pontja lett volna. 


A fotópont azt jelenti, hogy oda kell állnunk az autóval és le kell fotóznunk az autót a pontot megérintve. Ez sok pontot ér, mert nehezen megközelíthető. Sajnos ezt buktuk, mert a kocsi első kihajtása nem működött. (csak hátsókerék hajtás volt)

A szerencsétlenségünkben óriási mázlink volt, hogy a mezőny ennél a nehéz pontnál összesűrűsödött. Így volt segítség a mentéshez. A tegnapi első csörlőzéssorozat után, megvolt az első rántásunk - bár ez nem igazi rántás, viszont - igazi bajból kirántás volt. 

Egyébként a tegnapi nappal ellentétben ma nagyon sokszor összefutottunk a mezőnnyel. Intettünk, dudáltuk vagy lezavartunk egy gyors traccspartit. Véres küzdelem hangulatot senkin nem érzékeltünk. 

A Balkánt lehet szeretni és utálni. Köztes állapotok nincsenek. Nekünk az első érzés erősebb, még akkor is ha vannak elképesztő és számunkra humoros dolgok. Az itt élő emberek teljesen más rendszerben gondolkoznak, mint mi. Néha nevetünk, néha szomorkodunk azon, amit látunk, de valahogy olyan emberi az egész.  

A szerb-bolgár határon, újra összesűrűsödött a mezőny, mindenféle papírok és fizetségek után szétszéledtünk. Az első bolgár városi pont elszenvedett másfél órája után és a felmerült technikai problémák (amit majd reggel derítünk ki pontosan hogy mi is tulajdonképpen) miatt pontszerzések helyett úgy döntöttünk irány Szófia, a szálláshely. 

A nagy táv miatt ritkán álltunk meg és okkal. Vagy azért mert néhány könnyebb pont még csalogatott minket vagy például cuki kiskutyák miatt. Nagyon sok a kóbor kutyus és állati aranyosak is vannak köztük. Az autópályán is szaladgálnak állatok, gyalogosok, bringások és lovaskocsi is akad. Úgyhogy a maradék 180 kilométert nevetéssel és koncentrációval töltöttük. 

14 óra út után hajnal egykor még írogatunk. Holnap nyolckor indulás. Úgyhogy jó éjszakát gyerekek! Holnap komoly napunk lesz.
A navigátor sajátos naplóját itt követhetitek! (katt!) 

A csapat

Balkán táj (az indulás óta itt láttuk meg először a napot)

 Ott a pont!

Pihenés

Tuttus

A nap fémpontja!