Majd a poszt végén megtudjátok mit tettünk mi, de addig is gondoltuk összeállítunk egy "komoly" statisztikát az Asia Race Budapest-Szaloniki pontgyűjtő versenyről és az azt követő hazautunkról.
12 nap alatt megtett km: 2700
Üzemanyag: 270 liter diesel
Országok száma: na most ez azért nem mindegy ki szerint, de legyen 9
Határátlépések száma: 10
Ki be lépés, tehát annak a száma, hogy összesen hány határőr fogdosta meg a személyinket: 20
Leglájtosabb határ: Buláriából Görögországba, megállás nélküli legyintéssel
Legzorallabb határ: Koszovóba be; kérdezősködés, csomagtartó, külön szoba, indokolatlan fizetés
Álomszerű határok száma: 1: fagypont alatt, hóhatárhoz közeli magasságban, településektől távol, havas fenyvesek között Koszovóból Montenegróba
Legdurvább tereptárgy autópályán: fa!!! mármint élő, rendes fa
Tankolások száma: 7
Legdrágább sör: 5E (sima Mythos)
Legfölöslegesebb felszerelés: fürdőruha, strandpapucs
Legpraktikusabb felszerelés: TÚRA GPS!
Csörlőzések száma: 5
Rántások száma: 1
Leggyakrabban fogyasztott étel: ajvár
Legmagasabb pont kocsival: 1600 méter
Legalacsonyabb pont kocsival: tengerszint alatt a tengerben persze, az ötödik csörlőzés előtt kicsivel
Legfurcsább állat: flamingó
Legkedvesebb vendéglátás: Montenegró
Legszörnyűbb vendéglátás: Görögország (lásd még legdrágább sör)
Leggyakrabban idézett szöveg: "Gyere gyere állj, gyere állj, gyere állj!" Bödőcs TiborDurva kifejezések körül használt leggyakoribb mondat: Mennyi....szerpentin van még?
Ami a legjobban hiányzott: azt hihetné az ember, hogy itt majd valami romantikus következik. Beszélhetnénk napfényről - mert hogy abból végig nem kaptunk - vagy a puha ágyról, de NEM! Egyetlen profán dolog hiányzott a legjobban: A TARTALÉK FÉKBETÉT!
Aminek a legjobban örültünk: hogy megnyertük a versenyt
Aminek a legkevésbé örültünk: azt kifejtjük a poszt végén.A verseny utáni első napra tengerparti fürdőzést terveztünk - természetesen - de az időjárás ehhez nem járult hozzá. Azonban a kellemetlen hideg ellenére sem hagytuk ki a fürdőzés élményét. :) Erről készítettünk utólag egy kis videót.
És akkor most jöhet az, aminek a legkevésbé örültünk és az, amiről a bejegyzés címe is árulkodik.
Történt ugyanis, hogy amikor még Jajcé-ban jártunk, ránéztünk a verseny facebook oldalára és a következőt láttuk:
Történt ugyanis, hogy amikor még Jajcé-ban jártunk, ránéztünk a verseny facebook oldalára és a következőt láttuk:
Mondanom sem kell, mennyire rosszul esett nekünk ezt elolvasni. Sokat gondolkoztunk hogyan reagáljunk a minket ért nyilvános vádakra és arra az elhatározásra jutottunk, hogy a tanulságok és a téma szerteágazó mivolta miatt a blogot használjuk erre a célra is. Legyinthetnénk az ilyesmire, egy savanyú a szőlő mosollyal, de ez itt nem csak rólunk, hanem a szervező lejáratásáról is szól. Úgyhogy lássuk hát sorban. Először is miért volt meglepő mások számára a mi győzelmünk? Azért, mert még soha nem indultunk hasonló versenyen. De ez nem jelenti azt, hogy ne nyerhetnénk. Mátét (sofőr) már születése után a kórházból GAZ69-en vitték haza. Terepen tanult meg vezetni és az egész életét végigkísérték a terepjárók, családi okoknál fogva. Nálunk a terepjárás ma is napi szintű természetes dolog (lásd blog címe is)!
Dávid (navigátor) 3 GPS-el navigált minket végig. Nem mellesleg közös családi vállalkozásuk: a PCoutlet, amiből az következik, hogy ilyen típusú eszközök használata nem okoz gondot számára.
Úgyhogy el tudjátok képzelni azt, hogy mi valaki mástól kérdeztük volna, hogy merre kell menni? Ilyen nem volt. Tanulságos viszont, hogy a jó kedélyűnek vélt, verseny közbeni összefutások, mosolygós arcú beszélgetései mögött feszülő indulatok is lehetnek. De miért? Mi azt gondoltuk, hogy valójában ez tényleg egy barátságos mérkőzés. A vérre menő - hasonló témájú - verseny az nem inkább ez?
Még komoly versenyeken sem tudunk elképzelni ilyet, hiszen ez nem sportemberhez méltó viselkedés. Egyébként itt is lehetővé tette a szervező, az óvást, ami az eredményhirdetés helyszínén nem történt meg - sőt nagyon kedves volt velünk mindenki - de utólag a facebook-on nyilvánosan persze már lehet összeesküvés elméleteket szövögetni. Nekünk megvan a mai napig az összes pontról a fotónk. Nem csak a fotópontokról, hanem az összes pontról! Készítettünk erről egy kis illusztrációt:
Alaptalan hazug vádaskodás helyett érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mit rontott el az, aki nehezményezi ezt a végeredményt.
Dávid (navigátor) 3 GPS-el navigált minket végig. Nem mellesleg közös családi vállalkozásuk: a PCoutlet, amiből az következik, hogy ilyen típusú eszközök használata nem okoz gondot számára.
Úgyhogy el tudjátok képzelni azt, hogy mi valaki mástól kérdeztük volna, hogy merre kell menni? Ilyen nem volt. Tanulságos viszont, hogy a jó kedélyűnek vélt, verseny közbeni összefutások, mosolygós arcú beszélgetései mögött feszülő indulatok is lehetnek. De miért? Mi azt gondoltuk, hogy valójában ez tényleg egy barátságos mérkőzés. A vérre menő - hasonló témájú - verseny az nem inkább ez?
Még komoly versenyeken sem tudunk elképzelni ilyet, hiszen ez nem sportemberhez méltó viselkedés. Egyébként itt is lehetővé tette a szervező, az óvást, ami az eredményhirdetés helyszínén nem történt meg - sőt nagyon kedves volt velünk mindenki - de utólag a facebook-on nyilvánosan persze már lehet összeesküvés elméleteket szövögetni. Nekünk megvan a mai napig az összes pontról a fotónk. Nem csak a fotópontokról, hanem az összes pontról! Készítettünk erről egy kis illusztrációt:
Alaptalan hazug vádaskodás helyett érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mit rontott el az, aki nehezményezi ezt a végeredményt.
Amit mi láttunk: kapkodás, rohanás, a pont közelében utcai navigációval a kézben tanácstalan toporgás, ennek következtében a pont mellől való elrobogást. Nem tudjuk hogyan lehet leadni egy "majdnem teljesen jól kitöltött feladatlapot" (itinert) egyáltalán, túra GPS nélkül.
A késésről pedig annyit, hogy ez egy négy napos játék, amibe mindenképpen taktikázni kell, mert a pontok száma és a megadott idő nagyon feszes. Mi - már csak azért is mert a kincskeresésbe beleszerettünk - a mellett döntöttünk, hogy minden pontot megkeresünk még akkor is, ha valamennyit késünk emiatt. Mi is megkaptuk ezért a büntető pontjainkat, de annyi JÓ pontot szereztünk, hogy a mérleg a javunkra billent el.
A győzelmünknek más oka is van. Ez egy technikai játék, amiben központi kérdés, hogy az autó működik e. Sok potenciális dobogós folyamatosan technikai problémákkal küzdött; úgy alakult, hogy később indult el vagy feladni kényszerült a játékot út közben.
A szervezésben természetesen nem volt semmiféle csalás. De könyörgöm valaki mesélje már el, hogy miért is lett volna bárkinek érdeke az, hogy mi nyerjünk?
Szóval arra a kérdésre, hogy mit tegyél ha csalással vádolnak egy pontgyűjtő versenyen az a válasz, hogy mindenképpen mindent fotózz végig, őrizd meg a fotókat és állj ki magad és a szervező mellett!
Reméljük senkiben nem maradt kétely! Ha mégis hát:
A késésről pedig annyit, hogy ez egy négy napos játék, amibe mindenképpen taktikázni kell, mert a pontok száma és a megadott idő nagyon feszes. Mi - már csak azért is mert a kincskeresésbe beleszerettünk - a mellett döntöttünk, hogy minden pontot megkeresünk még akkor is, ha valamennyit késünk emiatt. Mi is megkaptuk ezért a büntető pontjainkat, de annyi JÓ pontot szereztünk, hogy a mérleg a javunkra billent el.
A győzelmünknek más oka is van. Ez egy technikai játék, amiben központi kérdés, hogy az autó működik e. Sok potenciális dobogós folyamatosan technikai problémákkal küzdött; úgy alakult, hogy később indult el vagy feladni kényszerült a játékot út közben.
A szervezésben természetesen nem volt semmiféle csalás. De könyörgöm valaki mesélje már el, hogy miért is lett volna bárkinek érdeke az, hogy mi nyerjünk?
Szóval arra a kérdésre, hogy mit tegyél ha csalással vádolnak egy pontgyűjtő versenyen az a válasz, hogy mindenképpen mindent fotózz végig, őrizd meg a fotókat és állj ki magad és a szervező mellett!
Reméljük senkiben nem maradt kétely! Ha mégis hát:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése